Gólyatábor! aug. 29. 2/3

 Még kettő darab hely volt a bal oldalamon, mivel az 5-ös üléshez ültem, mármint a busz leghátsó részében, a jobb oldalamon már két lány helyet foglalt, de a másik kettőn nem. Még nem. Két fiú bátorságot vett magán és elindult de nem felém/felénk, hanem előttünk levő üléshez és így tovább leültek a többiek is, mellém még egy fiú ült le.  (kép csatolva)

Végül leült mindenki és elindultunk Visegrádra. Az útfelénél elő vettem a telómat és fülhallgatómat, beindítottam Avril Lavinge - Rock N Roll -t. Egy pillanatban a fiú felém fordul és kivette a bal oldali fülemből a fülest.

-Mit hallgatsz? - rakta bele a fülébe az egyik oldali fülest. - Nee, ez komoly?

-Mi? - kérdeztem vissza a fél szemöldököm felvonva.

-Ilyet hallgatsz?

-Igen - vettem ki a füléből a fülhallgatót, ha nem szereti ne hallgassa. 

-Mi is a neved? - érdeklődött.

- Smith Leila - mondtam - neked?

- Weisz Máté. - mosolyodott el.

- Oké. 

Többet nem beszéltünk csak néztünk ki a fejünkből és vártuk, hogy odaérjünk. Kb. fél 11-re odaértünk, felkaptuk a táskánk és leszálltunk a buszról, mivel én már valakit úgymond ismerek, ezért oda mentem Kristófhoz, hogy ne legyek egyedül. Csendben ballagtunk, de legalább nem egyedül. Egy parkhoz értünk ahol mindenki szabadon csinálhatott bármit, én és Kristóf leültünk a fűre és elkezdtünk beszélgetni, arról, hogy miért pont ebbe a gimibe jelentkezett, melyik iskolák voltak még az esélyesek.

-Hányas átlagú voltál általánosban? - kérdeztem érdeklődve.

-Hatodikig kitűnő, hetedikben és nyolcadikban pedig egy négyessel jeles. - mondta vagy inkább dicsekedte el valamelyik. -Te?

-Ahh, - csodálkoztam - Egész általánosban kitűnő voltam - húztam ki magam.

Beszélgettünk, ismerkedtünk 5 percet, utána a tanár szólt, hogy menjünk oda a padokhoz most következett az unalmas ismerkedés. :OO Leültünk egy padhoz Kristóffal, amikor már mindenki ott volt kezdte.

- Sziasztok, ahogy észre vettétek én vagyok az osztályfőnökötök Lovász Ildikó, szólítsatok nyugodtan Ildi-nek. - mondta, közben ide -oda forgolódott, mivel mindig valaki a háta mögött ült, folytatta még egy darabig aztán átadta a szót az igazgató helyettesnek, akit Pigai Renátának hívnak. Szemléltette egy párszor a házi rendet, amit egyébként otthon már elkellet olvasni, de merem fogadni, hogy az osztályunk 97%-a nem olvasta el (ebbe én nem tartozom bele). Végül befejezték a mondandójukat, és elkezdtünk ismerkedni, mindenki elmondta a korát és a nevét, plusz egy mondatban mivel tölti a szabad idejét, mit szeret meg ilyesmi. És akkor, akkor ránéztem egy fiúra, olyasmit éreztem amit még soha, nem tudom, összerándult a gyomrom és hirtelen lepkék százai repkedtek csapdostak, benne fura érzés volt, a fiúnak a szemébe lógtak a tincsei, mostanság menővé vált sapkája lógott nagyon helyes *_*

ÁÁÁ NEM ÉN NEM!! LEHETEK SZERELMES LERONTOM ÍGY MAJD AZ EGÉSZ ÁTLAGOMAT ÉS ESTÉNKÉNT NEM TUDOK MAJD ELEJTETT FÉLSZAVAK MIATT!!! NEM ÉN NEM ISMÉTLEM NEM VAGYOK ILYEN ÉS NEM IS LEHETEK ÁÁÁ!!! HÜLYE HÜLYE HÜLYE GIMI!!!! ÁHH

Mivel ezt nem szabadna kimutatnom, ezért 

Gólya tábor! (Aug. 29) (1/3)

ÉN:::::

Reggel magamtól felkeltem lepkékkel a gyomromba, felültem az ágyamon és megnéztem az éjjeli szekrényen lévő telefonomat. Fél hetet mutatott, szóval kelnem kellett. Kikászálódtam az ágyamból és lementem a konyhába, nagyim éppen főzött.
- Hello. - köszöntem még fáradt hangon.
- Szia, mit reggelizel ? - kérdezte a a nagyim a szemét levéve egy pillanatra az ennivalóról.
- Nem tom', te mit  főzöl? - kérdeztem vissza.
- Tojásrántottát- vette le a tűzhelyről.
- Oké, akkor olyat eszek.
A nagyim elém rakta az reggelimet (ez esetben tojásrántottát), én pedig elkezdtem enni. Miután megettem megköszöntem a nagyimnak és felmentem a fürdőszobába, letusoltam és fogat mostam. Visszamentem a szobámba és felvettem egy fekete ujjatlant, rózsaszín rövid nacit és pár kiegészítőt. (kép csatolva)

                                                                           

Hét óra huszonöt felé elkészültem (facebook-oztam is), elköszöntem a nagyiéktól és elindultam az otthonomhoz mérve a legközelebbi buszmegállóhoz, mivel nem lakok annyira közel a sulimhoz, így busszal megyek, viszont busszal is csak 2 megálló van az otthonom és a sulim között, de ezzel a megoldással nem fogok minden reggel elkésni. Elsétáltam a buszmegállóhoz sejtettem, hogy van ott pár osztály társam, de még nem mertem oda menni, nem mintha félős lennék, de lehet, hogy olyanhoz megyek oda aki nem is lesz az osztálytársam és 4 éven át (feltéve, ha ők vagy mi nem költözünk el) bujkálhatok előle, mert már első látásnál leégettem magam. Megjött a busz, így felszálltam megvettem a jegyemet (még nincsen bérletem), kerestem magamnak egy helyet és leültem oda. A harmadik megállónál leszálltam plusz, még velem egyetemben úgy 15-en. Észre is vettem pár perc múlva (a leszállótól kb még 10 perc az oda fele út a gimibe), szóval észrevettem, hogy öten eddig ugyan arra mennek mint én 3 lány és 2 fiú. Mindegy többet nem is fordultam hátra csak siettem, hogy nehogy én legyek az a lúzer aki már a gólyatáborból is elkésik. Odaértem a sulim elé, egy szökőkút állt előtte sok bokorral és pázsittal ahol volt egy "ne lépj rá" tábla a földbe fúrva. Az iskola előtt sem torpantam meg, mert akkor az első benyomása a embereknek az lesz, hogy félős vagyok, ha egyáltalán volt a mögöttem levő társaságon kívül még ember. Bementem( szép épület és nagy, több hozzá fűzni valóm nincs). Bementem az osztályomban ahol a gyülekező van és leültem egy helyre. (3 sor 3 oszlop) Lassan mindenki ideért, és a igazgató helyettestanár is bejött némi késéssel ... "némi késéssel", a székek egyszerre kezdtek sipító hangot adni, mivel körülbelül egyszerre álltunk fel.
- Jó reggelt kívánok! Bocsánat a késésért! Mivel már kb 15 perce kint áll a busz ami elvisz minket Visegrádra, így nincs időm bemutatkozni, majd a buszon kerül rá sor. Most viszont kettesével álljatok be! Ááá mindegy csak álljatok az ajtó elé. - legyintett, mindenki beállt az ajtóba elénk pedig bejött az igazgató helyettes és indultunk is a buszhoz, csendben baktattunk végig a folyóson és az aulán. Végül a buszhoz érve felszálltunk rá hátul volt egy ötös ülés, a többi mind 2-es. Egy 1-szer 2-es ülést elfoglaltak a tanárok, úgy vibrált közöttünk a levegő én is kezdtem feszülni, de utána észbe kaptam nem szabad puhánynak lennem legalább látszanom.  Végül vettem a fáradságot és keültem leg elsőnek az 5-ös helyre leghátulra. Utánam már többen is merészkedtek leülni. elől a tanárok én hátul egyedül, uhh még van négy hely mellettem, mi lesz? Hamar kiderült, kettő lány leült mellém, az egyiknek barna haja volt, elől egy nagyobb fajta tincs be volt csavarva,

Öltözete:

A másik lány fekete vagy inkább sötétbarna haja volt:

Öltözete:

Ők azok akik elsőnek oda ültek és elfoglaltak a jobb oldalamon két helyet a mésik kettő még üres volt. Még.

Köszi, hogy elolvastátok remélem tetszett a blogom első része, ahogy a rész címében látáttok ez a gólya táborról szól, mivel ez ilyen bemutatkozós rész és nem tudnám meg írni egyszerre, ezért 3 részre osztottam 

1. rész: amikor mennek Visegrádra

2.rész: amikor ott vannak  (plusz még amikor az az 2y szereplő mellé ül oda menet a buszon)

3. rész: amikor jönnek vissza Budapestre.

                              BEVEZETŐ

Sziasztok! A nevem Smith Leila, amerikai származású vagyok. Szüleim már kiskorom óta nem velem együtt élnek, hanem ők ott maradtak Amerikába engem viszont elküldtek a nagyszüleimhez, nincs rám túl sok idejük, mivel anyukám modell apukám pedig steward. Megértem őket nincs is velük tragikus kapcsolatom, amint tudok utazok hozzájuk és fordítva is. 14 éves lány vagyok most kezdem meg a gimis éveimet, mint minden normális ember én is izgulok, a gondolattól összeugrik a gyomrom. Általánosból pár barátommal még mindig szoros kapcsolatom van. Német nemzetiségű gimnáziumba jelentkeztem, ahova fel is vettek. Magán iskola, szóval sokan ezért csúfoltak. 

Ez lenne a rövid, de tömör bevezetőm.